Október 29-én, hajnali 3-kor újra elérkezik a pillanat: a mutatókat visszatekerjük hajnali 2-re. Sokan feltételezik, hogy ez az egyik utolsó alkalom, amikor ezt megteszik. De mikor is lesz vége ennek a hagyománynak?
Döntési nehézségek
Az óraátállítás kérdése nem új keletű. Az EU-ban már évek óta vitatéma a téli-nyári időszámítás használata. A korábban 2021-re kitűzött döntési határidő kitolódott; jelenleg úgy tűnik, 2025-ig kell várni a döntésre. De mi motiválja ezt a halogatást?
A nemzet szava
A Pénzcentrum 2023-as felmérése rávilágít: a magyarok 88%-a már nem látja értelmét az óraátállításnak. Ez a statisztika alapvető változást jelez a lakosság hozzáállásában. De az igazán érdekes adat a nyári és a téli időzóna közötti megoszlás: 46% a nyári időszámítást preferálja, míg 35% a téli mellett tenné le a voksát.
Időzóna-zűrzavar
A válaszadók közül sokan nem tudják, hogy a téli az alapértelmezett, természetes időzóna. A népszerűségi versenyben mégis a nyári időszámítás vezet. A szakértők azonban egyértelmű állásponton vannak: a természetes időszámítás a téli, azt kellene megtartanunk.
Az átállítás hat az emberekre
Tény, hogy az óraátállításnak van egyfajta pszichikai hatása. Bár az orvosvilág szerint egyórás eltolódás nem lehet jelentős, sokak számára – az érintettek véleménye szerint – a váltás többhetes zavart jelent alkalmanként. A gyakorlati kérdés tehát nem az, hogy az emberek észreveszik-e az eltolódást, hanem hogy mennyire befolyásolja őket a változás.
Az óraátállítás a társadalom, az egészségügy, a pszichológia és a politika kereszttüzében összetett kérdés számos kapcsolódási ponttal és oda-vissza érvekkel. Mindenesetre 2025-ig az óramutatók tovább forognak.
Lejegyezte: S. Imagiro
