A tények és a számok nem hazudnak. Az OECD egy nemzetközi szervezet, mely a gazdasági együttműködést és fejlesztést célozza meg. A tagországaiban lebonyolított PISA-méréseken a finn tanulók utolérik a matematikában és természettudományokban jeleskedő, olvasási készség terén is kiemelkedő kelet-ázsiai (kínai, szingapúri, japán) tanulók eredményeit.

Finnországban oktatási reformot, számos változást, újítást vezettek be, melyekkel forradalmasították oktatási rendszerüket. A diákoknak nem kell teletömniük a fejüket központi tesztekhez. Az oktatási gyakorlatot a józan ész vezérli, az iskolai környezetben a méltányosságra törekszenek, nem a kiválóságra.

Ha a kimenet egy standardizált mérés, akkor a tanárok arra készítik a diákokat, akik arra magolnak. Ilyen nincs Finnországban, leszámítva egy önkéntes érettségi vizsgát. Minden tanulót személyre szabottan értékelnek tanáraik a saját mércéjük szerint.

A finn tanároknak magas szintet kell elérniük már a tanárképzés során, ami a finn felsőoktatásban a legszigorúbb. Érdemalapú rendszer és versengés helyett az együttműködés az elfogadott a finn oktatásban. Nem készül lista a legjobban teljesítő iskolákról.

Visszatértek az alapokhoz, de nem a nyitó tétet emelték, nem a kiváló osztályzatokat hajszolják: igazságosabb iskolát kreáltak. Elsődleges, hogy az oktatás a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyensúlyozásának eszközévé váljon, minden diák ingyen étkezzen, egészségügyi ellátásban, pszichológiai tanácsadásban és egyéni útmutatásban részesüljön.

A gyerekeket engedik gyereknek lenni, nem láncolják őket kötelező oktatáshoz: hétévesen kezdik az iskolát. Kilenc évig kötelesek iskolába járni, a tankötelezettség korhatára 16 év. Pszichológiai nézőpontból ez eszményi a diákok számára, akik olykor börtönlétnek érzik az iskolát. A finnek a tanulók valós életre való felkészítését választották. Három évig járhatnak szakképző iskolába, de dönthetnek úgy is, hogy érettségiznek és egyetemre mennek.

Finnországban kevésbé szembetűnő a szakiskolát végzett dolgozók és a felsőfokú végzettségűek közti különbség a szakmai elégedettség szempontjából, mint az olyan országokban, ahol nyomás van a középiskoláson, hogy tovább tanuljon, végzettségével azonban nem tud mihez kezdeni. A középiskola felső három éve az érettségi vizsgára készít, ami meghatározza az egyetemi felvételt.

Fordította: Dobai Katalin

Forrás: weforum.org