Hej, regö, rejtem!
Magazin
PEOPLE TEAM tábor

Karácsony második napja István-névnap. Mi az Istvánokat inkább augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén szoktuk felköszönteni. Ez a nap nem is erről nevezetes inkább, hanem a regölésről.

Regösök

A regölés nevű népszokást december 26-án kezdték el, és eltarthatott egészen vízkeresztig, azaz január 6-ig. Ezt hívták regölő hétnek. Vannak olyan vidékek, ahol a lakodalmak végén vagy a farsangi időszakban volt szokás a regölés.

A regösök a fiatal legények voltak, akik házról házra mentek, bejárva a falut, legfőképpen a lányos házakat. Még régebben a sámánok, táltosok énekeseit hívták így. Később, a középkorban belőlük lettek a királyi udvarban az énekesek.

A regösök néhol bekormozták az arcukat, vagy bajuszt ragasztottak maguknak, és bundát hordtak. Mindig volt náluk valamilyen házilag barkácsolt hangszer, köcsögduda, csörgő, síp, láncos bot. Éneklés közben a bottal erősen verték a földön az ütemet. Néhol bikaként megvadulva üvöltöttek. Egy vesszőt is vittek magukkal, azt vízbe mártották, minden helyiség minden sarkába szórtak belőle egy keveset. Ezzel megáldották a házat.

Regölés

Mi volt a lényege a regölésnek? Ezzel köszöntötték a háziakat, jókívánságokat mondtak nekik, főleg arra vonatkozóan, hogy bőséges legyen a következő évi termés. Mindezt általában énekes formában tették meg. A regösének visszatérő refrénje így hangzik: „Hej, regö, rejtem”. Ez egy egészen ősi dalból származik, amit a révülő sámánok, táltosok énekeltek a régi időkben. A regösök mindig kaptak valamilyen ajándékot a háziaktól.

Regösének

A regösének egy beköszöntéssel kezdődött: „Kelj fel, gazda, kelj fel, száll az Isten házadra”. Ezután következtek a jókívánságok: „Adjon az Úristen ennek a gazdának…” – ilyenkor sorolták a sok jót, amit kívántak, például hosszú kolbászt, vastag szalonnát, ökröket, malacokat, szekeret. A regösénekben mindig szerepel a csodaszarvas, tulajdonképpen rövidítve előadják a csodaszarvas legendáját, amiről Arany János is írt verset. „Csodatévő szarvasnak ezer ága-boga…”

Másik főbb szereplő a névnapos István király: „Ne bántsatok minket, István katonái…”, vagy „Nem vagyunk mi latrok, Szent István szolgái…”. Az összeregölés résznél összepárosítanak egy házban lakó leányt az egyik jelen lévő legénnyel: „Itten vagyok egy legény, kinek neve Jancsi, amott vagyok egy leány, kinek neve Terka.” A végén jutalmat kérnek maguknak, de jaj annak, aki nem ad ajándékot! Annak mindenféle rosszat kívánnak, átkozódnak.

Felelevenítettük

A testvéremmel felelevenítettük ezt a régi népszokást. Bundánk ugyan nem volt, de kifordítva vettük fel a dzsekinket, így a prémes belső fele került kívülre. Köcsögdudát és láncos botot nem tudtunk keríteni, ellenben fogtam egy lábast és egy fakanalat dobnak, a testvérem pedig síp helyett a furulyáját fújta. Mivel gázkonvektoraink vannak, így a kormozás is lehetetlennek tűnt, viszont elcsórtuk anya fekete szemfestékét, és azzal kentük be az arcunkat.

Betanultunk egy eredeti regöséneket, és azt adtuk elő a szüleinknek és a nagyszüleinknek, összepárosítva őket. A végén csúnyán megfenyegettük őket, hogy mi vár azokra, akik nem adnak adományt, ezért kaptunk egy csomó édességet.

Szerző: Tóth Réka

Kapcsolódó
PEOPLE TEAM tábor

Kihívások az életben

Meg tudsz inni egymás után 10 pohár kólát? Tudsz egy héten keresztül mindennap…
PEOPLE TEAM tábor

Éretlenek

Az idő sodrásában sokszor rohannak a napok, pedig milyen jó lenne néha megállítani pár órára!…

Még több