Bizonyára számotokra is ismerős az a helyzet, amikor legszívesebben egész nap csak otthon lennétek, heverésznétek a kanapén, és egymás után néznétek kedvenc filmjeiteket, sorozataitokat. Ha véletlenül ebből elegetek lenne, gyorsan belekezdenétek egy számítógépes játékba, esetleg órákig csetelnétek a haverokkal.

Az néha teljesen normális, ha nem akarsz kimozdulni a kuckódból, különösen, ha az idő is hideg, esős, kiábrándítóan lehangoló. De az már egyáltalán nem helyes, ha a ragyogó napsütésben is otthon akarsz kuksolni, elutasítva minden más kínálkozó alkalmat.

Előfordult már veled ilyesmi? Csak ültél a képernyőre meredve szinte mozdulatlanul, hozzáragadva a fotelhez, és minden kérlelés, felszólítás süket fülekre talált:

– Megőrjítesz ezzel az állandó tévézéssel! Legalább valami érdekeset néznél, nem ezt a sok hülyeséget, amitől idegbajt kapok! Egész hétvégén nem jutok a távkapcsolóhoz, pedig néha én is belekukkantanék a kedvenc műsoromba. Legközelebb eldugom előled – piszkál a tesód.

– Fiacskám, teljesen kivonod magad a családi életből. Azt már megszoktam, hogy a házimunkában semmit nem segítesz, de hogy hozzánk se szólsz, az már több a soknál! Mintha itt se lennénk, levegőnek nézel bennünket, csak a virtuális világban élsz. Csinálj már végre valami értelmeset! – panaszkodik anyukád.

Ekkor jönnek a jobbnál jobb ötletek, hogy mivel tölthetnéd hasznosabban az időt. Persze te ellenállsz, és dacolsz mindennel. Csak azért sem akarsz társasozni vagy kártyázni, pláne nem csatlakozol a testvéredhez és a haverjaihoz, akik sportolni készülnek. Pedig egy jó kis kosarazás, foci, röplabda vagy bowlingozás feldobna. Ha végre rá tudnád szánni magad, hogy felállj a kényelmes fotelodból, és kimozdulj.

Sajnos sok tini választja az otthoni semmittevést, a tévé vagy a kütyük előtti punnyadást a kirándulás, sportolás helyett. Mostanában sokat cikkeznek arról, hogy a mai tizenévesek jelentős része lemond a társasági életről, és elszigetelődik. Behúzódik a kényelmes kuckójába, visszavonul a saját kis világába, kizárva a többieket. Őket nevezik angolul a couch potato, azaz „otthon ülő” nemzedéknek. (Bár szó szerinti fordításban „kanapékrumplit” jelent).

Reméljük, te nem tartozol közéjük, de ha mégis, akkor mielőbb változtass a rossz szokásodon! Soha nem késő. Bújj elő a csigaházadból! Legjobb, ha jelentkezel egy izgalmas, érdekes nyári táborba, ahol eszedbe se jut, hogy magadban ücsörögj. A PT-táborban értelmesen töltheted az időt, haverokat, barátokat szerezhetsz. Meglátod, a színes fesztiválhangulatban észrevétlenül elrepülnek a napok, fantasztikusan érzed majd magad.

Laczkó Zsuzsa írása