Kedves Tücsi! Nem tudom, vajon otthon is olyan gyorsan rohannak-e a napok, mint itt, a PT-táborban. Bármilyen hihetetlen, de ma kezdtük a második turnust. Áldom az eszem, hogy két turnusra is jelentkeztem, mert eddig ez a legjobb nyaram. Sehol nem éreztem ilyen szuperül magam.

Ez a tábor az a tábor, ahol ébredéstől takarodóig állandóan pörgünk. A tanulás sem kényszer, hiszen magunk választhattuk ki a témát érdeklődésünk szerint. Én az angolt találtam a legcsábítóbbnak és a leghasznosabbnak. Nehogy a suli unalmas óráira gondolj! Itt nem kell szavakat magolni vagy érdektelen szövegeket olvasni. Az angol anyanyelvű tanárokkal szabadon beszélünk, játszunk, dalokat hallgatunk, énekelünk. A foglalkozások olyan szórakoztatóak, hogy észrevétlenül elrepül az idő. Már én is elég bátran kommunikálok, nem görcsölök állandóan a hibák vagy a kiejtésem miatt. Úgy élvezem!

Képzeld, most a második turnusra is jöttek új gyerekek, akikkel hamar sikerült megismerkedni. Az első foglalkozáson bemutatkoztunk, de nem ám az előre betanult szövegünkkel. Alan, a tanárunk nagy ötletet dobott be. Mindenkinek öt, rá jellemző szót vagy számot kellett felírni a táblára, és a többiek addig kérdezősködtek, míg ki nem derült, hogyan kapcsolódik hozzánk. Például azt tudod, hogy nálam mit jelent a 38? Természetesen nem az éveim számát, hanem a lábméretemet. Csak nehezen találták ki. Persze mindez angolul zajlott. Rengeteget nevettünk, hisz volt, akinek a krokodil a kedvenc állata. Még jó, hogy otthon nem tart egyet! Az egyik lány pedig a pókot írta fel, de kiderült, hogy fél tőle, pókfóbiája van. El sem lehet mesélni, mennyire viccesre sikerült ez a délelőtt.

Holnaptól 3-4 fős csoportokban fogunk projektmunkát kezdeni. Már a csoportok kialakítása is izgalmas lesz, mert Alan mindig kitalál valami új trükköt. Több témából választhatunk majd, de biztos mindegyik érdekes lesz. Alig várom, hogy reggel legyen. Habár nem siettetem az időt, mert ma este ismerkedős diszkó lesz, az is fantasztikusnak ígérkezik. És akkor a holnap délutánról még nem is szóltam: strandra megyünk. Megfűztük a csoportvezetőnket meg két mókust, és elvisznek minket a városi strandra. Hát nem király? Van óriáscsúszda és más játékok. Biztos nagyon jó móka lesz!

De nem fájdítom tovább a szívedet, hisz – sajnos – te nem lehetsz itt. Na majd jövőre együtt jövünk! Addig se szomorkodj!

Üdv, Zsófi

Ez az írás a „Levelek Tücsinek” sorozat egyik darabja.

Lejegyezte: Laczkó Zsuzsa