Több mint húsz éve hirdették meg először az égetésellenes világnapot, méghozzá november 8-ra. A neve angolul: Don’t burn our future! – Ne égesd el a jövőnket!
Magyarországon a Humusz, azaz a Hulladék Szövetség igyekszik népszerűsíteni ezt és az ehhez hasonló környezetvédelmi törekvéseket. A fő cél a hulladék elégetésének teljes betiltása. A hulladék ugyanis nem tüzelőanyag!
Nálunk néhány évvel ezelőtt sz betűs napokon, azaz szerdán és szombaton még szabad volt égetni. Ezeken a napokon a kertekből hatalmas füst szállt fel, és bűz árasztotta el a vidéket. Az emberek ugyanis nemcsak a letört ágakat és száraz gallyakat égették el ilyenkor, hanem a nedves faleveleket, használt ruhákat vagy akár autógumit is.
Szerencsére egy ideje már teljesen be van tiltva nálunk az égetés. Sajnos viszont még mindig sokan vannak, akik egyáltalán nem törődnek ezzel a tiltással, és megszegik a szabályt. Úgy próbálják kijátszani, hogy nem kint égetnek, az túl feltűnő lenne, hanem bent, a kazánjukban. Beledobálnak mindent, amit csak lehet, PET-palackot, nejlonzacskót, csomagolóanyagokat. Ilyenkor furcsa színű füst kígyózik a kéményből, és orrfacsaró szag árad a környéken.
Ez persze nem jelenti azt, hogy kint ne süthetnél néha szalonnát, vagy ne rendezhetnétek bográcsos bulit. Viszont kizárólag a száraz fát szabad meggyújtani!
Ha elégeted a hulladékot, akkor rengeteg szén-dioxid kerül a levegőbe – kétszer annyi, mint ha fával, szénnel vagy olajjal tüzelnél. Az üvegházhatású gázok felelősek az ózonréteg elvékonyodásáért, a globális felmelegedésért, a klímaválságért.
A hulladékégetés súlyosan károsítja a környezetet, a levegőt, a talajt és a vizeket. A káros szennyező anyagok nem csak a levegőn át hatnak. Bejutnak a növényekbe, azokat megeszik az állatok, azokat pedig az emberek, tehát a te szervezeted is károsodik.
Mit csinálj akkor, ha zöldhulladék keletkezik a kertedben? Végül is kidobhatod őket a kukába, mint a kommunális szemetet, de szerintem ez a legnagyobb marhaság.
Aztán erre találták ki a zöld színű hulladékgyűjtő zsákokat. Bár esküszöm, nem értem, hogy ha valaki arra veszi a fáradságot, hogy az avart meg a gallyakat zsákokba passzírozza, akkor azzal az erővel már a kert egyik sarkába is elvihetné, és a természetre bízhatná a lebontását.
A legjobb megoldás a komposztálás. Sokan azzal érvelnek ellene, hogy helyet foglal. Meg hogy csúnya. Egyrészt szépen is meg lehet csinálni, léteznek már nagyon pofás komposztálók fából, fémből vagy műanyagból. Másrészt csak van mindenkinek egy-két négyzetméternyi felesleges terület a kertjében. Egy komposztálóhoz ugyanis mindössze ennyi kell. Ha nagyon utálod a látványát, tedd a kert legeldugottabb zugába!
Az egyéb hulladékok esetében pedig az lenne a legjobb, ha ennek a mennyiségét a lehető legnagyobb mértékben – egyesek szerint nullára (zero waste) – csökkentenéd. Ma már például léteznek csomagolásmentes boltok. Ha mégis termelsz hulladékot, akkor azt hasznosítsd újra, forgasd vissza (recycle)!
Az avar például nem hulladék. Ha nem gereblyézed össze, hanem a helyén hagyod, akkor bekuckózhatnak alá különböző élőlények, lehet belőle süniodú vagy a madaraknak búvóhely.
Tudtad, hogy az erőművekben rengeteg értékes fát égetnek el? Ez energiapazarlás, a természeti erőforrások elfecsérlése! Biomassza néven viszik oda a rengeteg fát, amit amúgy épületfaként, bútorfaként vagy háztartási tüzelőként lehetne hasznosítani. Tehát ahhoz, hogy bekapcsold otthon az áramot, egy fának kell elégnie. Alkalmazz inkább megújuló energiaforrásokat! Ott a nap-, a szél-, a geotermikus energia, ezekből korlátlan áll rendelkezésre.
Te önmagad nyilván kevés vagy ahhoz, hogy megszüntethesd a hulladékégetőket, de otthon tehetsz kis lépéseket az ügy érdekében. Vedd rá például a szüleidet arra, hogy ne égessenek a kertben, hanem komposztáljanak helyette.
Gyerekként még biztosan nehéz ennyire előrelátónak lenni, de az unokáid majd hálásak lesznek, hogy odafigyeltél rájuk. Ne égesd el a jövőjüket!
Szerző: Tóth Réka