Márk napja
Magazin
PEOPLE TEAM tábor

– Nézzétek! – kiáltott fel Nagyapa, amikor unokáival egy szántóföld mellett sétáltak el. – Már zöldell a búza. Nem véletlen, hiszen ma van Szent Márk napja.

Szent Márk

Április 25-én van Szent Márk napja, mivel ezen a napon halt mártírhalált, méghozzá pont húsvét napján. Márk Jézus egyik tanítványa volt, a négy evangélista egyike, Alexandria első püspöke, az alexandriai egyház megalapítója.

Zsidó származású volt, eredetileg Jánosnak hívták, később vette fel a latin Márk (Marcus) nevet. Ő volt az egyik első ifjú, akit Jeruzsálemben kereszteltek meg.

Sebet gyógyított, csodatévő erejét Krisztustól eredeztette. Az ő családjáé volt a Getsemáne-kert, a feltámadás után az ő házukban szállt meg Péter.

Barnabásnak, Pálnak és Péternek is a segítője volt. Amikor az apostolok misszióra indultak, ő is kísérőjükké szegődött, Rómában, Líbiában és Egyiptomban hirdette az Úr eljövetelét.

Evangéliumát Szent Péter sugallatára, az ő prédikációi alapján írta meg 50-60 körül. Emiatt úgy is nevezik őt, mint „Péter tolmácsa”.

Márk evangéliuma azzal kezdődik, amikor Keresztelő Szent János a pusztában kiabál, ezért is jelképe a szárnyas oroszlán. Az evangéliuma főleg János életéről szól, a keresztségétől a mennybemeneteléig.

Mise közben, az oltárnál fogták el, kötelet kötöttek a nyakára, úgy húzták végig a sziklák között. Ezután börtönbe vetették. Éjfélkor földrengés támadt, látomásában megjelent az Úr angyala, majd maga Jézus is. Másnap ismét kötéllel vonszolták a városban, eközben halt meg. A pogányok el akarták égetni, de eső szakadt le és szélvihar támadt. Ezután a keresztények el tudták temetni.

Szent Márk Velence városának a védőszentje, a földi maradványait is ott őrzik, és róla nevezték el a város főterét is.

Búzaszentelés

Így szól a mondás: „Márk jön zöld búzával”. Szent Márk napjának egyházi szokása a búzaszentelés. Ezen a napon az ókori Rómában körbevonultak, és a jó termésért imádkoztak. Ennek mintájára ma is körmenetet tartanak. A misén a pap megszenteli a zöld búzát, majd a körmenet kimegy a határba, ahol a pap megáldja a vetést, és bőséges termésért könyörög. Tulajdonképpen ezen a napon a pap minden növényre égi áldást kér, de a magyarok legfontosabb gabonája a búza.

Szentelt búza

A szentelt búzát kincsként őrizték, úgy vélték, varázslatos hatása, gyógyító ereje van. Véd a betegségek vagy jégverés ellen, elűzi a gonoszt.

A búzakalászból koszorút készítettek, majd a keresztekre, a betegek párnája alá vagy a szántóföld négy sarkába rakták. A nők az imakönyvükbe tették, a férfiak a kalapjuk mellé tűzték.

A szentelt búzát szórták az állatoknak, hogy egészségesek legyenek. A búzaszálat belesütötték a kenyérbe, a Szent György-napkor gyűjtött harmatot pedig a kovászba, hogy szépen keljen. Megfőzve állítólag gyógyította a lábfájást.

Népi időjóslások

Ezt a napot tartották alkalmasnak a mák vetésére. Ha Márk napján megszólal a pacsirta, a béka, jó termés várható. Ha viszont nem énekel a fülemüle, akkor rossz lesz a termés.

Szerző: Tóth Réka


Kapcsolódó
PEOPLE TEAM tábor

Éretlenek

Az idő sodrásában sokszor rohannak a napok, pedig milyen jó lenne néha megállítani pár órára!…
PEOPLE TEAM tábor

Léleksimogató helyek

Jártatok már az aggteleki cseppkőbarlangban, vagy kirándultatok az Őrségben? Néztétek a pusztán vágtató…
PEOPLE TEAM tábor

Ikrek csillagjegy

– Ennek a Zsófinak be nem áll a szája, állandóan beszél! Ha kérdez…

Még több