Hogy érzed magad most, hogy olvasod ezt a cikket? Kíváncsi vagy? Muszáj ezt olvasni, és máris unod? Érdekel a téma, és örömmel olvasod? Esetleg zaklatott vagy valami más miatt? Hétvégi program folytán izgatott vagy szakítás okán szomorú? Az ilyen és hasonló érzelmek az emberi természet részei. Információt adnak arról, amit tapasztalunk, és segítenek visszajelezni.

Érzelmeinket csecsemőkorunktól érzékeljük. Arckifejezésekkel, nevetéssel, sírással, öleléssel az egészen kicsi gyermekek is reagálnak. Éreznek és mutatnak érzelmeket, de még nem rendelkeznek a képességgel, hogy megnevezzék azokat, megmondják, miért éreznek úgy. Ahogy növekszünk, egyre ügyesebbek leszünk érzelmeink felfogásában: azonosítani tudjuk, hogy mit érzünk, és szavakba tudjuk önteni, idővel és gyakorlással egyre jobban. Ezt nevezzük érzelmi tudatosságnak, mely által tudjuk, hogy mire van szükségünk, vagy mit nem akarunk, egyértelműen tudunk beszélni érzéseinkről, és elkerülhetjük vagy megoldhatjuk a konfliktusokat, könnyebben magunk mögött hagyhatjuk a nehéz érzéseket.

Az érzelmi intelligencia kialakításához az első lépés az érzelmi tudatosság. Az érzelmek jönnek és mennek, lehetnek hevesek vagy enyhék, esetleg a kettő közöttiek a helyzettől és a személytől függően. Nincs jó vagy rossz érzelem, de van jó és rossz módja az érzelmek kifejezésének. Boldognak, szeretettnek, magabiztosnak, ihletettnek, vidámnak, érdeklődőnek, hálásnak, elfogadottnak tartanunk magunkat pozitív, míg haragosnak, bosszúsnak, ijedtnek, megszégyenítettnek, bűnösnek, szomorúnak, aggódónak találnunk magunkat negatív érzelmek, és ezek mind-mind normálisak. Magunkról és a helyzetről mondanak valamit. Néha azonban nehéz elfogadnunk, amit érzünk, elítélhetjük magunkat, ha például féltékenynek találjuk magunkat. Visszafelé sülhet el, ha tagadjuk negatív érzéseinket. Nézzünk velük szembe, próbáljuk megérteni, miért érzünk úgy, s engedjük elhalványulni!

Érzelmeinknél időzni, azokról állandóan beszélni nem kell, felismerni, figyelembe venni, elfogadni viszont igen. Ha izgatottak vagyunk egy buli vagy idegesek egy vizsga előtt, nyugodtak zenehallgatástól, örömteliek egy bóktól, vegyük észre és nevezzük meg magunkban az érzelmeket! Értékelhetjük is azokat egytől tízig intenzitásuk szerint. Szüleinkkel, barátainkkal, a hozzánk közel állókkal osszuk meg érzelmeinket!

Fordította: Dobai Katalin

Forrás: kidshealth.org