Gergő nagyon szeretett táborozni, olyannyira, hogy a 17 éves jelentkezési korhatár betöltése után is lehet vele találkozni a PEOPLE TEAM nyári táborában, immár táboroztatóként. Ezért voksol ő a PT-re.

Mutatkozz be, kérlek!

Obsina Gergő vagyok, a volt osztálytársaim Gyrosnak hívtak suliban és ballagás után, és úgy döntöttem, maradjon meg ez a név mint becenév. 12 évet versenyszerűen kézilabdáztam, az érettségi évére abbahagytam, hogy a tanulásra tudjak koncentrálni, de majd még szeretném folytatni. Azóta is minden héten mozgok, mivel ez napi rutinommá vált. Extrovertált személyiség vagyok, aki viszonylag könnyen meg tudja értetni magát a gyerekekkel.

Stresszeltél valaha a táborban? Hogyan kezelted?

Szerencsére ez nem jellemző rám, de sajnos van, akiket érint. Én úgy gondolom, ezt mindenki elsősorban magával tudja megbeszélni legbelül, mi csak segítséget, irányt mutathatunk, hogy miért nincs értelme stresszelni.

Milyen személyi pozíciót javasolnál a meglévők mellé?

Jó kérdés, sose gondolkodtam még ezen. Szerintem egy jól működő rendszer van most is, amit már nem nagyon lehetne kiegészíteni semmivel. Talán ha kicsit jobban átgondolom, lehetne olyan pozíció, akiknek a feladatuk elsősorban a táboroztatók és tanárok kisegítése lenne. Mindig oda, ahhoz a szekcióhoz ugranának be, ahol segítségre van szükségük.

Ezt a szót vagy kifejezést csak a PT-ben hallhattad…

Táborozóként a „mókus” volt az, amit máshol nem hallhattam előtte. Táboroztatóként már jóval több olyan dolog volt, ami meglepetésként ért. Tuba, labda, pumpa és még sorolhatnám…

Mi a legnagyobb tábori felfedezésed?

Az a baj, annyi dolog történt a táborban, hogy nem tudnék kiemelni egyet a sok király dolog közül. Minden napra jutott egy felfedezés, ha nem több. Mostanra már magabiztosnak érzem magam, bármiről van szó a táborban, szerintem nincs több hely, amit fel tudnék fedezni.