Az emberek szeretik ráfogni másokra a dolgokat, szerintem a néphiedelemben előforduló boszorkányok, macskák, tükrök szerepe is innen ered. Hát nem sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy azért nincs pénzünk, mert valamikor régen üres pénztárcát ajándékoztak nekünk?
Már az őskori Homo sapiens sapiens is fantáziálgatott a vadászatot befolyásoló szellemekről, olyan fákról és völgyekről, amelyeknek lelkük van. Az ókorban már emberi alakú és tulajdonságú istenek igazgatták a világot, talán ők közelebb is álltak az emberekhez, mert mindegyik ember megtalálta magát valamelyik istenségben. Az ókorban még nem különült el a néphiedelem és az isten, mert biztos filmekben is hallhattátok: ha ezt meg ezt csinálod, megbüntet/megsegít ez és ez az isten, nagyon hasonlít a híres fekete macskás babonára, miszerint ha a fekete macska jobbról balra megy, szerencse ér, ha balról jobbra, szerencsétlenség. Az igazi riogatás azonban a középkori Európában kezdődött, amikor a betegségek, balul sikerült szülések, természeti csapások okozói, az ördöggel cimboráló boszorkányok megjelentek.
Ma már tudjuk, mi okozza ezeket a borzalmakat, és sokat ki is tudunk kerülni, de az akkori felfogással egyszerűbb volt a legközelebbi, „Sátán szeretőjének” kinéző nőt elégetni. A boszorkányoknak két fajtáját különböztették meg: a striga egy seprűn repülő boszorkány, aki képes állatok alakját felvenni, és a malefica, ami rontót vagy ártót jelent, egy női boszorkány, képes a jövendőmondásra.
A 15. századra hatalmas boszorkányüldözés vette kezdetét, ami egészen a 18. századig tartott, az áldozatok leginkább keresztény nők, özvegyek, füvesasszonyok, sikeres bábák, vagy csak egyszerűen túl szépek, esetleg túl okosak voltak. A boszorkányüldözésben közrejátszott az egyre növekvő nőgyűlölet. Szerencsére Magyarországon hamar megszűnt a boszorkányüldözési vágy, ugyanis Könyves Kálmán már a 12. században kiadta törvényét, miszerint boszorkányok nem léteznek. Arra is volt példa, hogy férfi boszorkánynak kiáltotta ki riválisát egy tisztviselő, hogy eltegye láb alól.
Manapság Dél-Afrikában és Indiában is előfordulnak még boszorkányüldözések, emellett 1999-ben néhány diák azért gyilkolt meg öregasszonyokat, mert vörös szemük miatt boszorkánynak nézték őket, szintén 1999-ben kitiltottak egy diákot az iskolából 15 napra, mert állítólag boszorkányságot használt tanára ellen.
Nézzünk meg néhány babonát, amelyek kizárólag az emberi értelem segítségével jöhettek létre!
– Tüsszentés: ha jobb oldalra tüsszentesz, pénzhez jutsz, ha bal oldalra, akkor csalódás fog érni, de ha beszélgetés közben tüsszentesz, amit előtte mondtál, biztos, hogy igaz.
– Víz: csak akkor önts vizet a pohárba, ha már előtte kiittad a tartalmát, mert ha nem, rossz szellemeket vonzol magadhoz. (Hát nem teljesen olyan, mintha a nagyit hallanánk? „Ne rakj több ételt a tányérodra, amíg nem etted meg!”)
– Pók: ha egy pók ereszkedik a válladra, pénz áll a házhoz.
– Létra: ha átsétálunk egy kinyitott létra alatt, szerencsétlenség ér, hacsak nem teszed keresztbe az ujjadat.
– Baba: állapotos nőnek nem ajánlott ronda állatra, növényre vagy emberre néznie, mert az befolyásolja a gyerek szépségét; ha egy állapotos nő elesik, és valahol seb keletkezik rajta, az megtalálható lesz a születendő gyerekén.
– Alsószoknya: ha egy nő alsószoknyája kilóg, az apja jobban szereti, mint az anyja.
– Ásítás: ha ásítasz, keresztet kell vetned a szádra, nehogy bemenjen a gonosz.
– Fütyülés: ha egy lány fütyül, sír Szűz Mária.
– Éneklés: evés közben ne énekelj, mert bolond lesz a feleséged.
– Láblógatás: aki egymásra tett lábait lóbálja, az ördögnek harangozik.
Néhány babona illemszabályokat takar, amelyeket ha esetleg nem tartunk be, valami büntetést kapunk, ezek leginkább az idősebbek „bölcsességei” voltak, de természetesen semmi összefüggés nincs a láblógatás és az ördög között, csak fenyítés, hogy dolgozz lustálkodás helyett.
Zentai Léna
