Annyira éhes voltam, hogy egy bő negyedóráig csak a kajára tudtam koncentrálni, és nem is figyeltem a körülöttem zajló találgatásra, hogy ki lehetett az elkövető. Időközben a lányok is csatlakoztak hozzánk, és kiderült, hogy ők is részt vettek a krimijátékban. Enikő azzal kezdte, hogy kerestek engem a capoeirabemutató után, hogy játsszunk együtt, de sehol sem találtak. Majd Lacira pillantott, és félhangosan megjegyezte, hogy talán nem is baj. Éppen az utolsó falatokat rágtam, úgy éreztem, túl vagyok a kritikus állapoton, de erre a kijelentésre ismét elpirultam. Jól van, beismerem, szerintem sem akkora baj, hogy nem találtak meg. Enikő és az ikrek teljesen más tippet adtak le, mint mi, és Gitta hatalmas elánnal igyekezett bizonygatni, hogy miért nekik van igazuk, és nem nekünk.

– De a milliárdos abban az időpontban épp a szobalánnyal sétálgatott a kertben – magyarázta óriási karmozdulatok kíséretében, és azt sem vette észre, hogy beleborított egy pohár vizet a nővére ölébe.

– Igen, de a szobalány nem mondott igazat – dőltem hátra jóllakottan –, hiszen kiderült, hogy a szakács nem készíthetett volna almás pitét a szobalány nélkül, mert allergiás a fahéjra, és kellett neki valaki, aki segít megkóstolni a készülő süteményt. – Gitta tátott szájjal nézett rám egy darabig, aztán csak annyit fűzött hozzá, hogy a francba.

Lassan mindenki végzett a vacsorával, és izgatottan vártuk a leleplezést. Bár Gitta láthatóan már nem volt izgatott, folyamatosan olyasmiket motyogott az orra alá, hogy „allergia” meg „fahéj”. A testvére csak fejcsóválva figyelte, majd összenevetett velem. Hát igen, Gitta egy kicsit túlpörögte a témát.

Bár sejtettem, hogy jól tippeltünk, de azért a torkomban dobogott a szívem, és Lacira pillantgattam, aki magabiztosan nézett vissza rám. Már a lányok is miattunk izgultak, hiszen kiderült, hogy ők biztos, hogy bukták a játékot.

– Az elkövető pedig a milliárdos – hangzott el végül, mi pedig elindultunk átvenni a kitüntetésünket. Útközben Laci felém nyújtotta a tenyerét, én pedig gondolkodás nélkül tettem bele az enyémet.

Lejegyezte: L. Molnár Edit